Chat
Ha a sulibl rsz ,vagy mshonnan, akkor is j chat-elst kvnunk mindenkinek!!! :)
Nv:

zenet:
:)) :) :@ :? :(( :o :D ;) 8o 8p 8) 8| :( :'( ;D :$
 
Szmll
Induls: 2005-05-21
 
Be happy
 
Naptr 2006
2025. Jnius
HKSCPSV
26
27
28
29
30
31
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
01
02
03
04
05
<<   >>
 
A Hnap Kpe

 

 
Minden ami a sulival nem kapcsolatos :-)
 
Honlap szerkeztk

       Szab               Littu

Szab Levente  Littai Fanni

balassigimi5b@freemail.hu

 
rzki lapozs
 
Grgetsv sznez
 
Alul fut szveg
 

.:Hzirend:.

A Balassi Blint Nyolcvfolyamos Gimnzium (1174 Budapest, Szchenyi u. 1-7.,

OM-azonost: 035250) nappali tagozatnak

H Z I R E N D J E

 

Iskolnk hzirendjt a Magyar Kztrsasg Alkotmnya, a kzoktatsrl szl, tbbszr mdostott LXXIX./1993. trvny, a gyermekek jogairl szl, 1989. november 20-i New York-i egyezmnyt kihirdet LXIV./1991. trvny s a 11/1994. (VI.8.) MKM. rendelet elrsainak alapjn pedaggiai programunkkal (2004), szervezeti s mkdsi szablyzatunkkal (SzMSz, 2004), valamint iskolai hagyomnyainkkal sszhangban a diknkormnyzat, a neveltestlet s az iskolaszk egyetrtsvel ksztettk el. A hzirend elssorban az iskola tanulira, msodsorban a neveltestlet tagjaira s a szlkre/gondviselkre vonatkozik.

1. Tanulink jogai s rvnyestsk

Minden egyes tanulnk az iskolnkba trtn beiratkozs napjtl kezdve lhet a tanuli jogviszonyon alapul jogaival.

1.1. Egyni jogok

Minden egyes tanulnknak joga, hogy

      1. kpessgeinek, rdekldsnek s adottsgainak megfelel nevelsben s oktatsban rszesljn, s rszt vegyen az rdekldsi krnek megfelel tanulmnyi versenyeken;

      2. a tants sorn a tjkoztats nyjtsa s az ismeretek kzlse trgyilagosan s tbboldal mdon trtnjk;

      3. iskolnk tiszteletben tartsa szemlyisgnek szabad kibontakoztatshoz val jogt, nrendelkezsi jogt, cselekvsi szabadsgt, csaldi s magnlethez val jogt, s semmifle mdon ne szenvedjen el htrnyos megklnbztetst;

      4. a trvny alapjn ingyenes vagy kedvezmnyes tkezsben, tanszerelltsban rszesljn, tovbb rszben vagy egszben mentesljn a tanulkat terhel kltsgek megfizetse all vagy engedlyt kapjon a halasztott vagy rszletekben trtn fizetsre;

      5. az egyes szaktanrok s az osztlyfnk vlemnynek figyelembe vtelvel vlasszon az iskola ltal felknlt tehetsggondoz csoportok, a kzp- s emelt szint rettsgi csoportok, valamint egyb foglalkozsok kzl (A 11. s 12. vfolyam kzp- s emelt szint rettsgi csoportjainak knlatt a pedaggiai program, a knlatbl trtn vlasztst pedig a kzoktatsi trvny szablyozza.);

      6. az v vgi rdemjegy kialaktsa utn, rsbeli krelem alapjn elhagyja a felkszt csoportot, vagy csoportot vltson (A krelmet az rintett szaktanrok vlemnynek figyelembe vtelvel az igazgat engedlyezi. Rendkvli indok esetn a flvi rdemjegy kialaktsa utn is trtnhet csoportelhagys ill. –vlts a fenti mdon.);

      7. napraksz tjkoztatst kapjon szemlyt s tanulmnyait rint krdsekrl;

      8. hinyzsbl ered lemaradsa esetn – a szaktanrral val megegyezs alapjn – haladkot kapjon az adott anyagbl trtn beszmoltatsra (l. mg 2.1.9. s 4.6.11.);

      9. az iskola ltal szervezett felgyelet mellett ignybe vegye iskolnk eszkzeit s ltestmnyeit (knyvtr, informatika-terem, laboratrium, sport– s szabadid-ltestmnyek);

      10. az iskolaorvosnl szerdnknt – szksg esetn pnteken is – 8.00–9.00 rig, valamint a fogszati szrvizsglatokon rendszeres egszsggyi elltsban, a balesetvdelemrt felels iskolatitkr (22. szoba) rszrl pedig a teljes tantsi id alatt rendszeres egszsggyi felgyeletben rszesljn;

      11. tagja legyen iskolai mveldsi, mvszeti, ismeretterjeszt, sport– s ms dikkrknek, valamint – ha trvny mskpp nem rendelkezik – iskoln kvli trsadalmi szervezeteknek;

      12. jelentkezzen brmely iskolai szervezs, vlaszthat tanrn kvli foglalkozsra, kirndulsra, trra, tborra, erdei iskolra (l. mg 4.3.);

      13. brmikor, de klnsen a dikfrumokon krdst intzzen az iskola vezetihez, pedaggusaihoz, egyb dolgozihoz s az iskolaszkhez (l. mg 1.3.1.);

      14. az emberi mltsg tiszteletben tartsval szabadon nyilvntson vlemnyt minden krdsrl, akr levelezs tjn is (l. mg 2.1.3.);

      15. az iskolnk pedaggiai programjban s az rettsgi vizsgaszablyzatban meghatrozott keretek kztt a szabadon vlaszthat rakeretbl megvlassza azokat a trgyakat, amelyeket tanulni kvn, valamint – tbb prhuzamos csoport indulsa esetn – megvlassza a tantrgyakat tant pedaggust;

      16. vallsi, vilgnzeti vagy ms meggyzdst, nemzeti vagy etnikai nazonossgt tiszteletben tartsk, s azt kifejezsre juttassa, feltve, hogy ezzel nem srti msoknak ezt a jogt, s nem korltozza trsai tanulshoz val jognak gyakorlst;

      17. vlaszt s vlaszthat tagknt rszt vllaljon gimnziumunk diknkormnyzatnak megalaktsban, s – jogszablyban meghatrozottak szerint – annak keretein bell rszt vegyen az rdekeit rint dntsek meghozatalban, az iskolai let irnytsban, tovbb, hogy a diknkormnyzathoz fordulhasson rdekkpviseletrt;

      18. krelmre – jogszablyban meghatrozott eljrs szerint – fggetlen vizsgabizottsg eltt adjon szmot tudsrl (l. mg 4.2.8.);

      19. az utols vfolyamon, kizrlag a lyukasri idtartamra, a 4.6.10. pontban lert eljrst mellzve is elhagyhassa tantsi idben az iskola terlett – az albbi felttelekkel:

    • a tanv elejn a tankteles dik szlje/gondviselje, nem tankteles dik sajt maga az osztlyfnktl ignyelhet, erre a clra rendszerestett iskolai nyomtatvnyon napra s rra pontosan felsorolja azokat a lyukas rkat, amelyek alatt rsban vllal mindennem felelssget az iskola terletn kvli tartzkods idtartamra;

    • a nyomtatvnyt a dik tadja osztlyfnknek, aki azt alrja, majd az iskola igazgatjval engedlyezteti s lepecstelteti;

    • a dik az engedlyt kteles magnl tartani, s minden egyes tvozskor krs nlkl tadni a portsnak, aki azt ellenrzi, visszaadja, s csak ezutn engedi ki a tanult (l. mg 2.2.6.);

      1. ha iskolai hit- s vallsoktatst ignyel, akkor azt sajt magnak megszervezze, amihez az intzmny ltal trtsmentesen biztostott helyet vehet ignybe;

      2. a trvnyben elrtak szerint kedvezmnyes tkezsben rszesljn (l. mg 4.7.3.);

      3. rszesljn a nem alanyi jogon jr tanknyvtmogatsbl, feltve, ha rsban igazolja, hogy csaldjban az egy fre jut jvedelem sszege nem haladja meg a minimlbr msflszerest, vagy arra az vfolyamra jr, amely a legnagyobb sszeget klttte tanknyvekre;

      4. rendelkezzen az ltala ltrehozott alkotsok vagyoni s tulajdonjogval;

      5. hozzjusson a jogai gyakorlshoz szksges informcikhoz, s szksg esetn krhesse az t rt srelem orvoslst (l. mg 1.3.);

      6. jogszablyban meghatrozottak szerint az oktatsi jogok miniszteri biztoshoz forduljon.

1.2. Kzssgi jogok

A tanulk nagyobb kzssge alatt legalbb egy osztlynyi tanul (a tovbbiakban: tanulkzssg) rtend. Tanulkzssgeink kzssgi jogaikkal az egyes osztlyok dikbizottsgain (ODB) s/vagy a diknkormnyzaton keresztl lhetnek. Az ODB-k llspontjuk kialaktshoz ignyelhetik osztlyfnkk s az adott osztlyt tant pedaggusaink vlemnyt, de llspontjukat mindenkor a fennll jogszablyi rendelkezsek szerint kell kialaktaniuk. Ehhez az iskola minden szksges felttelt biztost.

      1. Tanulkzssgeink a neveltestlet vlemnynek meghallgatsval dntsi jogkrt gyakorolnak:

1.2.1.1. sajt kzssgi letk tervezsben, szervezsben, lebonyoltsban, ellenrzsben s rtkelsben (ODB);

1.2.1.2. dik-nkormnyzati szerveik, azok kpviseli, tanuli kpviselik, tisztsgviselik megvlasztsban s visszahvsban (l. mg 4.5.1.);

1.2.1.3. a diknkormnyzat mkdst s szerveinek hatskrt illeten;

1.2.1.4. egy tants nlkli munkanap – a dik-nkormnyzati nap – programjnak kidolgozsban;

1.2.1.5. az iskolai dik-nkormnyzati tjkoztatsi rendszer (iskolajsg, iskolardi stb.) ltrehozsban s mkdtetsben, valamint szerkesztsgnek s tanuli vezetjnek megbzsban.

1.2.2. Tanulkzssgeinket egyetrtsi jog illeti meg:

        1. a hzirend sszelltsban s mdostsban;

        2. jogszablyban meghatrozott gyekben az iskolai SZMSZ elfogadsakor s mdostsakor;

        3. a tanknyvtmogats llami normatvn felli rsznek elosztsakor;

        4. az ifjsgpolitikai clokra biztostott pnzeszkzk felhasznlsakor;

        5. nem ktelez iskolai rendezvnyeink, vagyis a glyabl, a farsang s – 10-12. vfolyamon – a szalagavat bl programjnak megszervezsben ill. lebonyoltsban;

        6. 9-12. vfolyamon a folyosi gyeleti beoszts sszelltsban (l. mg 4.5.3.);

1.2.3. Tanulkzssgeinknek vlemnyezsi joga van:

        1. az ves munka– s temtervnk meghatrozsakor a tanulinkat rint programok tekintetben, s a Balassi-nap programjnak meghatrozsban;

        2. osztlyuk ves foglalkozsi tervnek, tovbb a tanulmnyi osztlykirndulsok, az iskola ltal szervezett nyri tborok s az erdei iskolk programjnak sszelltsban s megvalstsban;

        3. a tanrn kvli foglalkozsok – mveldsi, mvszeti, ismeretterjeszt, sport–, szak– s ms dikkrk – kezdemnyezsben, szervezsben, npszerstsben, forminak, rendjnek meghatrozsban, valamint megtartsban;

        4. az iskola ltal felknlt tehetsggondoz csoportok, a kzp- s emelt szint rettsgi csoportok s egyb foglalkozsok programjnak megvalstsban;

        5. a magatarts– s szorgalomjegyek megllaptsban;

        6. a knyvtr s a sportltestmnyek mkdsi rendjnek kialaktsban;

        7. a ktelez iskolai rendezvnyek, teht a nemzeti nnepek (okt. 23. s mrc. 15.) alkalmbl tartott megemlkezsek, valamint a nemzeti mltunk mrtrjainak s nemzeti szabadsgtrekvseinknek a pldjt felidz megemlkezseink (l. mg 4.4.5.), tovbb a ballags, a tanvnyit s a tanvzr nneplyek megszervezsben s lebonyoltsban;

        8. gimnziumunk hagyomnyainak polsban s tovbbptsben;

        9. a tanulink jutalmazsra s kitntetsre, illetve az ket sjt fegyelmi intzkedsek ill. bntetsek elveinek s mrtknek meghatrozsban;

        10. a tanulkzssgeinket rint pnzeszkzk felhasznlsban.

1.3. A tanuli jogok rvnyestse

      1. A tanuli jogok rvnyestsre a rendszeres tanr-dik egyttmkdsen kvl lehetsget nyjtanak az osztlyfnki rk s a diknkormnyzat vlasztmnyi sszejvetelei, a legfontosabb ilyen alkalom azonban az ves munka- s temtervben meghatrozott napokon s idpontban megrendezett dikfrum. Ekkor minden dik elmondhatja az iskola mkdsvel kapcsolatos szrevteleit, s krdseket tehet fel az iskola vezetinek, pedaggusainak, egyb dolgozinak, s kzvetve az iskolaszknek is. A krdsek elzetesen, rsban is leadhatk a dik-nkormnyzatnak, de a helysznen, szban is feltehetk. Ha a vlasz helyben nem adhat meg, illetve azonnali megolds nem szletik, akkor az illetkesnek harminc napon bell – az iskolaszknek a harmincadik napot kvet els lsn – kell rdemi megoldst tallnia illetve vlaszt adnia a felmerlt gondra, krdsre. A dikgylsek pontos idejrl, helyrl s napirendjrl az igazgatsg tizent nappal korbban hirdetmnyekben is tjkoztatst ad.

      2. Minden tanv vgn egyszer a diknkormnyzat vezetjnek kezdemnyezsre az iskola igazgatja sszehvja az ves dikkzgylst, amelyen a diknkormnyzat s az iskola kpviselje beszmol a gyermeki s tanuli jogok helyzetrl s rvnyeslsrl, valamint a hzirendben meghatrozottak vgrehajtsnak tapasztalatairl. A dikgylsek pontos idejrl, helyrl s napirendjrl az igazgatsg ugyancsak tizent nappal korbban hirdetmnyekben ad tjkoztatst.

      3. Ha a dik slyos vagy sorozatos jogsrtst tapasztal, akkor azonnal tegyen panaszt annl a szemlynl, aki a jogsrtst elkvette. Amennyiben nem jr sikerrel, akkor osztlyfnktl krjen segtsget. Ha gy sem szletik megolds, akkor a tanul forduljon a diknkormnyzat munkjt segt tanrhoz mint a tanuli jogok rvnyeslsnek biztoshoz. Vgs lpsknt rsban krhet jogorvoslat az iskola igazgatjtl, akinek ktelessge kivizsgltatni az esetet, mivel mindenfle jogsrtst azonnal meg kell szntetni, s kvetkezmnyeit orvosolni kell. A panaszos szemllyel szembeni brmilyen megtorls szintn jogellenes, gy annak kvetkezmnyeit ugyancsak orvosolni kell. Ha a trtntek nem tisztzhatk egyrtelmen, akkor minden esetben a tanul javra kell dnteni. A dikot a fentieken kvl megilleti az a jog, hogy szksg esetn a nyilvnossghoz forduljon a jogsrts orvoslsa rdekben.

      4. Az egyni s kzssgi tanuli jogok ktelezettsgeik teljeststl fggetlenl minden tanult megilletnek.

 

 

 

 

 

 

 

 

2. Ktelezettsgek s tilalmak

2.1. Tanulink ktelezettsgei

Minden egyes tanulnknak ktelessge, hogy

      1. ismerje meg, tartsa s trsaival is tartassa be a hzirendet;

      2. szleit/gondviseljt a lehet leghamarabb ismertesse meg a dokumentummal;

      3. jogai rvnyestse sorn tartsa tiszteletben trsai, tanrai s szlje/gondviselje emberi mltsgt s szemlyisgi jogait, tovbb a fokozatossg, az arnyossg s a mltnyossg elvt; segtse a kzssg rdekeit, ne veszlyeztesse a sajt s trsai, valamint iskolnk alkalmazottainak egszsgt, testi psgt, s ne akadlyozzon mst jogai, klnsen pedig a mveldshez val jog gyakorlsban;

      4. legyen polt s tiszta; ltzete, megjelense s viselkedse ne legyen feltn, kihv, vagy a termszetestl eltr, kirv;

      5. kpessgeinek s rdekldsi krnek megfelelen rendszeres munkval, az iskolai tanrai s tanrn kvli foglalkozsok, tovbb az iskolaplet s az iskolaudvar hasznlati rendjt betartva, az iskolban s az iskoln kvl kulturlt magatartst tanstva tegyen eleget tanulmnyi ktelezettsgeinek, ezzel is erstve az iskola j hrnevt s hagyomnyait;

      6. kpessgei s lehetsgei szerint vegyen rszt az iskolakert rendszeres polsban;

      7. vegyen rszt a ktelez iskolai nneplyeken, illetve az vfolyama ltal szervezett iskolai nnepsg megszervezsben (l. mg 4.4.);

      8. a ktelez rkon tanuli jogviszonya teljes ideje alatt, a vlasztott fakultcis foglalkozsokon pedig legalbb az adott tanvben rendszeresen vegyen rszt. Utbbi ktelezettsg all – kizrlag nagyon indokolt esetben – a tankteles tanul szljnek/gondviseljnek, nem tankteles tanul esetn magnak a tanulnak az rsbeli krelmre az igazgat adhat felmentst. Az v vgi zrs utn a fakultci ltogatsrl a tankteles tanul szlje/gondviselje, a nem tankteles tanul maga dnthet. (16 ves korig tankteles az a tanulnk, aki az ltalnos iskola els osztlyt az 1997-98. tanvben vagy annl korbban kezdte meg. Aki ennl ksbb kerlt iskolba, mr nagykorsga elrsig, azaz 18 ves korig tankteles.);

      9. a szaktanr ltal megadott idpontig minden, hinyzsbl ered lemaradst beptoljon (l. mg 1.1.8. s 4.6.11.);

      10. a balesetvdelmi s tzrendszeti szablyokat tartsa be, s haladktalanul jelentse a felgyeletet ellt pedaggusnak vagy ms alkalmazottnak, ha sajt magt, trsait, az iskola alkalmazottait vagy brki mst veszlyeztet tevkenysget, viselkedst, llapotot, illetve balesetet szlel;

      11. tz- vagy bombariad esetn az rt tart tanr utastsait kvetve a kijellt meneklsi tvonalon t, fegyelmezetten s azonnal hagyja el az iskola plett, s a szmra kijellt helyen gylekezzen;

      12. vegyen rszt a tantsi rk elksztsben, lezrsban s az ltala alkalmazott eszkzknek a rendben tartsban;

      13. az iskola helyisgeiben, felszerelseiben vagy eszkzeiben okozott krt a gazdasgi irodn jelentse s – amennyiben a krokoz – trtse meg. Ha a krokoz szemlye nem llapthat meg, akkor azok viselik az anyagi felelssget, akik a megronglt helyisget, felszerelst vagy eszkzt a bejelentst megelzen utoljra hasznltk (a krtrts mrtke gondatlan krokozsnl a krokozs napjn rvnyes minimlbr 50%-t, szndkos krokozsnl annak thavi sszegt nem haladhatja meg);

      14. mivel az iskola semmifle felelssget sem vllal a tanul szemlyes hasznlati trgyainak s ruhinak megrongldsrt s eltnsrt, ezrt azokat a folyosn vagy az osztlyteremben tallhat szekrnyben, illetve a teremben tallhat fogasokon trolja, s azokra sajt maga gyeljen; szekrnyt a tanv vgn rtse ki, tovbb gondoskodjon arrl, hogy holmijai sem a folyosn, sem a tantermekben ne akadlyozzk az oktatst s a szabad kzlekedst;

      15. az adott tanrhoz szksges felszerelse mr a tanr belpsekor, ill. ha a tanr nyitotta ki a tantermet, akkor rgtn a hetes jelentse utn legyen elksztve;

      16. ellenrz knyvt rendszeresen hordja magval; a kapott rdemjegyeket – szksg esetn a szaktanrral egyeztetve – a lehet leghamarabb rja be, s az osztlyzatokat havonta rassa al szljvel/gondviseljvel;

      17. az ellenrz knyvbe kerl tanri bejegyzseket az els adand alkalommal rassa al szljvel/gondviseljvel, az alrst pedig a kvetkez rn krs nlkl mutassa be az adott tanrnak;

      18. ellenrz knyve elvesztst haladktalanul jelentse osztlyfnknek, hogy gondoskodhassk az iskolatitkrnl (22. szoba) j ellenrz knyv beszerzsrl (ra az els ktszerese);

      19. tegyen eleget felelsi, hetesi, csoporthetesi s gyeletesi ktelezettsgeinek, s maga is engedelmeskedjk a felelsk, hetesek, csoporthetesek, gyeletes dikok s tanrok krsnek, felszltsnak (l. mg 4.1.9. s 4.5.1–3.);

      20. a ktelez iskolai nneplyeken (l. mg 4.2.10.) s a szbeli vizsgkon alkalomhoz ill lbbelit s az albbi ltzetet viselje:

5-8. vf.: lnyok fehr blzt s sttkk, sttszrke vagy fekete szoknyt vagy nadrgot,

fik fehr inget s sttkk, sttszrke vagy fekete nadrgot;

9-12. vf.: lnyok matrzblzt s sttkk, sttszrke vagy fekete szoknyt vagy nadrgot,

fik fehr inget, nyakkendt s sttkk, sttszrke vagy fekete nadrgot vagy ltnyt.

2.2. Tilalmak

letkortl s tanktelezettsgtl fggetlenl minden egyes diknak TILOS:

2.2.1. az iskola teljes nyitva tartsi idejben s egsz terletn, tovbb a pedaggiai program vgrehajtshoz kapcsold iskoln kvli rendezvnyeken emberlet kioltsra alkalmas eszkzzel, fegyvernek ltsz trggyal, valamint kbtszeres s/vagy alkoholos befolysoltsg alatt megjelennie, ott kbtszert s/vagy alkoholt fogyasztania, terjesztenie s brmilyen mdon reklmoznia, tovbb szexulis letet lnie, valamint dohnyoznia (l. mg 5.2.7.1.);

      1. teljes nyitva tartsi idben a testnevels terem kivtelvel az iskola pletben brmilyen trggyal s brmilyen mdon labdznia (l. mg 4.1.8.);

      2. tantsi ra alatt rggumiznia s a tanr engedlye nlkl tkeznie (l. mg 4.7.1.);

      3. tantsi ra alatt brmifle zenehallgatsra alkalmas eszkzt zemeltetnie vagy bekapcsolva tartania, tovbb mobiltelefont zemeltetnie s felhangostva tartania;

      4. letkortl s tanktelezettsgtl fggetlenl felntt felgyelete nlkl az iskola pletben ill. annak terletn tartzkodnia;

      5. tantsi idben rsos engedly nlkl elhagynia az iskola terlett (l. mg 4.6.10. s 5.2.7.1.) – kivve a 1.1.19. s az 2.1.11. pontban lert eseteket;

      6. az iskola terletre gpkocsival behajtania vagy a behajtn parkolnia.

3. A szlkhz/gondviselkhz

3.1. Az iskola s szlk/gondvisel kztti kapcsolattarts formi

3.1.1. Iskolnk tbb szinten is biztostja tanulink szleinek/gondviselinek az iskolai nevel- s oktatmunkba val bekapcsoldst.

      1. Az egyes szaktanrok a tanv els kt hetben minden csoportjukban nyilvnossgra hozzk, hogy havi fogadrjukat minden hnap els hetnek melyik napjn, hnyadik tantsi rban tartjk. Ezekre az alkalmakra clszer elzetesen bejelentkezni telefonon (06-1-256-7972) vagy rsban.

      2. Az rarendi rk utn az iskolavezets valamelyik tagja mindennap gyeletet tart 16:30-ig.

      3. A rendszeres szbeli tjkoztats tovbbi frumai az oktberi s februri szli rtekezletek, valamint a novemberi s prilisi kzs tanri fogadrk. A szli rtekezletek a csoportos, a fogadrk az egyni tjkoztatst szolgljk.

      4. Az osztlyfnkk s szaktanrok az ellenrz knyv tjn rsban is rendszeresen tjkoztatjk a szlket/gondviselket a tanul magatartsrl, szorgalmrl, iskolai elmenetelrl, az iskolai rendezvnyekrl, valamint az aktulis tudnivalkrl (l. mg 2.1.15-17. s 3.2.5.).

      5. Az iskola s szlk/gondvisel kztti kapcsolattarts legmagasabb szintje a szli vlasztmny illetve az iskolaszk, amelyek lseirl az egyes osztlyok szli kpviseli elzetes tjkoztatst kapnak.

      6. Ha a tanulnk nagykor, akkor a szli jogokkal – az iskolaszkbe trtn deleglst kivve – mr nmaga vagy a diknkormnyzat lhet, miknt a szli ktelezettsgek is t terhelik. Ha azonban az ilyen tanul nll jvedelemmel nem rendelkezve szljvel/gondviseljvel kzs hztartsban l, akkor a tanuli jogviszony megsznsvel, a tanul tanulmnyi ktelezettsgeinek teljestsvel s a fizetsi ktelezettsggel jr iskolai dntsekrl ugyangy a szlt/gondviselt rtestjk, mintha kiskor tanulrl lenne sz.

3.2. Krseink a szlkhz/gondviselhz

      1. Ismerkedjenek meg az iskola hzirendjvel, nevelsi elveivel, rtkelsi rendszervel, s mindenkor – de fknt a szli rtekezletek s fogadrk alkalmval – igyekezzenek rendszeres kapcsolatot tartani a gyermek tanraival.

      2. Minden krlmnyek kztt tartsk tiszteletben az iskola sszes tanuljnak, pedaggusnak s egyb alkalmazottjnak szemlyisgi s emberi jogait.

      3. A gyermek kpessgeit ismerve kveteljenek illetve nyjtsanak tmaszt, otthoni rtkelsk legyen elismer, bztat, mozdtsa el a gyermek fejldst.

      4. Kiegyenslyozott csaldi httr biztostsval is segtsk a gyermek iskolai haladst.

      5. Rendszeres figyelmet tanstva nyjtsanak tmogatst az iskolban foly munka sikerhez; az ellenrz knyvbe kerlt rdemjegyeket havonta, a tanri bejegyzseket pedig – szksg esetn rkrdezve – a lehet leghamarabb rjk al (l. mg 3.1.5.).

      6. A betegsgbl ered hinyzst mr az els napon jelentsk be telefonon a gyermek osztlyfnknek vagy a helyettesnek, a hinyzs vgn pedig maguk is rjk al az orvosi igazolst, mert enlkl az iskola rvnytelennek tekinti azt.

      7. A vratlan hinyzst – pl. baleset, tragdia esetn – ugyancsak az els napon jelezzk.

      8. Egyb esetekben csak alapos indokkal jruljanak hozz a hinyzshoz, mert nem betegsgbl ered hinyzs cmn tanvenknt legfeljebb hrom naprl fogadunk el szli/gondviseli igazolst (a hrom tantsi rt nem meghalad hinyzs fl munkanapnak szmt; l. mg 4.6.5.).

      9. Ne feledjk, hogy hrom napot meghalad tvolmaradst a szl/gondvisel, illetve a szaktanr (l. mg 4.6.9.1-2.) rsos krelmre s az osztlyfnk hozzjrulsa esetn (l. mg 4.6.8.) csak az igazgat engedlyezhet.

      10. Lemarads esetn, tovbb a szaktanri munkval kapcsolatos szrevteleikkel elsknt az adott szaktanrt keressk meg telefonon s/vagy fogadrjn; szksg esetn ignyeljk az osztlyfnk, vgs esetben az iskola igazgatjnak segtsgt.

      11. Vegyk figyelembe, hogy az iskola terletre csak az intzmnnyel kzalkalmazotti viszonyban llk hajthatnak be gpkocsival – ezrt krjk, hogy a behajtt teljes egszben hagyjk szabadon.

4. Az iskola munkarendje

4.1. Berkezs, tanrk, sznetek

      1. Iskolnk htftl pntekig 6:00–20:00 kztt ll nyitva. Az els rra rkez dikok 7:20-ig az alagsori 11-es tanteremben s folyosn, a bf eltti aulban s a knyvtri folyosn gylekezhetnek iskolnk egyik, nem tanr dolgozjnak felgyelete alatt. Tanri felgyeletet 7:20-tl biztostunk, ekkortl lehet felvonulni a tantermekbe.

      2. A msodik rra rkezk tanri felgyelettel szintn a fenti helyeken vrakozhatnak az els ra vgig, s csak ekkortl, azaz 8:15-tl mehetnek fel a tantermekbe.

      3. A tantsi rk becsengetssel kezddnek s kicsengetssel rnek vget. A tants 7:30-kor kezddik s 12:55-ig a kvetkez rend szerint zajlik:

        1. ra: 7.30 – 8.15

        2. " : 8.25 – 9.10

        3. " : 9.20 – 10.05

        4. " : 10.15 – 11.00

        5. " : 11.15 – 12.00

        6. " : 12.10 – 12.55

      4. A 7. rtl kezdve rugalmas az rakezdsek idpontja:

        4.1.4.1. A menzai tkezs (l. mg 4.7.2.) biztostsa rdekben az utols ra a szaktanr s a tanulcsoport megegyezse alapjn legfeljebb negyedrval ksbb kezdhet.

        4.1.4.2. Ha az utols kt ra azonos tantrgy, akkor szintn a szaktanr s a tanulcsoport megegyezse alapjn sznettel is, egyben is megtarthatk, de az utbbi esetben nem lehetnek hosszabbak 90 percnl.

        gy a 7. ra legkorbban 13:05-kor kezdhet, a 9. pedig legksbb 15:40-kor rhet vget.

      5. Az igazgat szksg esetn rendkvli csengetsi rendet is elrendelhet.

      6. Tanulinknak a tanrk megkezdst jelz cseng hallatn minl elbb el kell foglalniuk helyket a tanteremben, illetve a testnevels terem eltti folyosn.

      7. A tanrn megjelen vagy tvoz tanrt, ltogatt a dikok felllssal kszntik.

      8. A sznetek tetszs szerint tlthetk a tanteremben, a folyosn, a knyvtrban, a bf eltt vagy az udvaron. Labdzni csak az udvaron lehet, szaktanri felgyelettel (l. mg 2.2.2.).

      9. A felelsk, hetesek s csoporthetesek tanrn s sznetben is, az gyeletesek pedig sznetben ktelesek elvgezni feladataikat (l. mg 2.1.19. s 4.5.1–3.).

4.2. Szmonkrs, rtkels, vizsgk

      1. A tanuli munka rtkelse, azaz a jutalmazs vagy elmarasztals iskolnkban egyarnt zajlik szban s rsban, rdemjeggyel s szveges rtkelssel. Mivel clunk a tanuli munka minl tartalmasabb, tnyszerbb s igazsgosabb szmonkrse s rtkelse, ezrt igyeksznk rvid, szveges vlemnyt is fzni a hagyomnyos rdemjegy mell. Emellett a tantestlet tagjai az egysges szmonkrs rdekben rendszeresen sszevetik pedaggiai mdszereiket sajt szakmai munkakzssgk tagjaival s az azonos osztlyban tant kollgikkal.

      2. Az els kt htben minden szaktanr minden tanulcsoportjban rsban nyilvnossgra hozza havi fogadrja idpontjt, tantrgya heti raszmt, eszkzjegyzkt, szmonkrse formit s gyakorisgt, valamint rtkelsi szempontjait.

      3. Egy napon legfeljebb hrom rpdolgozat vagy kt rpdolgozat s egy vfolyam- ill. nagydolgozat/tmazr vagy pedig kt vfolyam- ill. nagydolgozat/tmazr rathat. Az vfolyam- vagy nagydolgozatot/tmazrt a szaktanr a megrats napja eltt legalbb egy httel kteles bejelenteni s a napl elejn tallhat tblzatba berni. Ha brmelyiket elmulasztja, akkor legkorbban a bejelentstl ill. berstl szmtott egy ht mlva rathat meg a dolgozat.

      4. Feleltetst, tovbb vfolyam- ill. nagydolgozatnak/tmazrnak nem minsl rsbeli szmonkrst a tanr nem kteles elre bejelenteni.

      5. Az vfolyam- ill. nagydolgozat/tmazr kijavtsra, rtkelsre s a dikoknak kzbevtelre legfeljebb tz tantsi nap ll a tanr rendelkezsre. Nem alkalmazhat ez a szably akkor, ha a tanr betegsg vagy a dik hinyzsa miatt ksett a javtssal illetve rtkelssel.

      6. A flvi rtest ill. az v vgi bizonytvny kiosztsa eltti kt htben a vrhat osztlyzattal kapcsolatban sznetel a szlk tjkoztatsa, ezrt ha a tanult valamelyik tantrgybl elgtelenre ll, akkor ezt a szaktanr a fenti idpontig kteles az ellenrz knyvben jelezni.

      7. Az iskolnkban folytatott tanulmnyok sorn a pedaggiai programunkban meghatrozott vfolyamokon, tantrgyakbl s mdon minden tanulnak rsbeli s/vagy szbeli vizsgt kell tennie. A tanulmnyokat a trvnynek megfelelen rettsgi vizsga zrja.

      8. A tanul krelmre – jogszablyban meghatrozott eljrs szerint – fggetlen vizsgabizottsg eltt adhat szmot tudsrl (l. mg 1.1.15.).

      9. Ha a dik kri, akkor – megfelel szakvlemny birtokban – az rsbeli vizsga helyett mindenkor vizsgzhat szban is. Ebben az esetben a szbeli vizsgn kt ttelt kell hznia, illetve kt feladatot, feladatsort kell megoldania. A vizsga rtkelse ekkor is gy trtnik, mintha rsban s szban is felelt volna a tanul. Ezt a szablyt kell alkalmazni akkor is, ha a tanul igazolt hinyzs vagy tvollt miatt nem tudott rszt venni az rsbeli vizsgn.

      10. A szbeli vizsgkon ktelez az nnepi ltzk (l. mg 2.1.20.).

4.3. Tanrn kvli foglalkozsok

Iskolnk a tantsi rkon kvl szabadon vlaszthat, tanrn kvli foglalkozsokat is szervez, melyek lehetnek szakkri, sportkri s egyb, szintn 45 ill. 90 perces foglalkozsok, illetve kltsgtrtses sznhz-, mozi-, mzeum-, killts- s hangverseny-ltogatsok, tanulmnyi kirndulsok, erdei iskolk, trk s tborok. Ezek idpontjrl a szervez tanrok adnak elzetes felvilgostst, s rajtuk a rszvtel nkntes (l. mg 1.1.9.), teht nem tehetk ktelezv, de a szervez tanr is kizrhatja rluk azt a dikot, akinl ennek kell fegyelmi oka van (l. mg 5.2.). Mivel az iskola ltal szervezett fenti programok rsztvevi elzetesen egyeztetik a program rendjt, s rsban vllaljk, hogy betartjk a szablyokat, ezrt az ott elkvetett rendbontsrt iskolai fegyelmi bntets is kiszabhat, s a megegyezst megszeg dikot a szervez tanr eltilthatja a program folytatstl.

4.4. nneplyek, rendezvnyek

Iskolnk hagyomnya, hogy az nneplyeket a nemzeti nnepek kivtelvel az egyes vfolyamok szervezik, s nem minden nneplynkn ktelez a megjelens (l. mg 2.1.7.).

4.4.1. Az egyes vfolyamok ltal szervezett nneplyek:

– 6. vfolyamon a tanvnyit;

– 7. – " – a tanvzr;

– 8. – " – a glyabl;

– 9. – " – a farsang;

– 10. – " – a szalagavat megszervezse s a vgzsk ballagsa;

– 11. – ,, – a szalagavat bl msora, szalagtzs.

4.4.2. Ktelez iskolai nneplyeink:

    • tanvnyit nnepsg;
    • nemzeti nnep az 1956-os forradalom emlkre (okt. 23.);
    • nemzeti nnep az 1848-49-es forradalom s szabadsgharc emlkre

(mrc. 15.);

    • ballags;
    • tanvzr nnepsg.

Ktelez nneplyeinken dikjainknak az 2.1.20. pontban lert nnepi ltzetet kell viselnik.

4.4.3. Nem ktelez iskolai nneplyeink (kivve a szervez vfolyamoknak, lsd a 4.4.1. pontot):

    • a glyabl;
    • a farsang;
    • a szalagavat bl.

Nem ktelez nneplyeinken az alkalomhoz ill megjelenst krnk.

4.4.4. Klnleges nnepnk nvadnk, Balassi Blint nvnapja, a Balassi-nap (febr. 14.). Ezen a napon minden vben ms-ms osztly szervez programot: dleltt elssorban az 5-8., dlutn pedig a 9-12. vfolyamnak – utbbi msor hagyomnyosan dikjaink sznieladsa, amelyre minden rdekldt szvesen ltunk. A programrl a szervezk hirdetmnyekben adnak tjkoztatst.

  1. 4.4.5. Az nneplyek mellett minden vben megtartjuk nemzetnk szabadsgtrekvseinek s nemzeti mltunk mrtrjainak emlkt rz megemlkezseinket:

    • az aradi vrtank emlknapja (oktber 6.);

    • a kommunista s egyb diktatrk ldozatainak emlknapja (februr 25.);

    • a holokauszt ldozatainak emlknapja (prilis 16.).

  1. 4.4.6. A fentieken kvl komoly hagyomnya van iskolnkban tovbbi rendezvnyeknek is:

    • Halloween (Mindenszentek eltt);

    • Szent Mrton-nap (november 11.);

    • dik-nkormnyzati nap;

    • Mikuls;

    • betlehemezs;

    • "Nemzetek karcsonya";

    • osztlykarcsonyok;

    • A Magyar Kultra Napja (janur 22.);

    • Valentin-nap (febr. 14.);

    • A Kltszet Napja (pr. 11.)

    • Anyk napja;

    • “bolond” ballags (a ballags dlelttjn);

    • gyermeknap (mjus vgn).

4.5. Felelsi, hetesi, csoporthetesi s gyeletesi feladatok

4.5.1. Az iskolai munka megknnytse rdekben a tanv elejn minden osztly felelsket vlaszt bizonyos feladatokra (ODB-kpviselet, menza, iskolatej stb.). A tisztsgekre az osztly akrmelyik tanulja jelentkezhet s jellhet (l. mg 2.1.19.); megbzsukrl s visszahvsukrl az osztly dnt szavazssal (l. mg 1.2.1.2.), de munkjuk ellenrzse s rtkelse az osztlyfnk – ODB-kpviselk esetben az s a DK-elnksg – feladata.

4.5.2. A hetesek tantsi hetenknt trtn kijellse s munkjuk rtkelse az osztlyfnk, csoportbonts esetn az adott szaktanrok hatskre. A hetes s a csoporthetes feladatai a kvetkezk (l. mg 2.1.19. s 4.1.9.):

        1. gondoskodik arrl, hogy a tanterem – a testnevels, informatika s nyelvi termek kivtelvel – rakezdsre nyitva legyen;

        2. minden ra elejn jelenti a szaktanrnak a hinyzkat;

        3. jelenti az iskolatitkrnak, ha a szaktanr a becsngets utn t perccel sem rkezett meg az rra;

        4. gondoskodik a tanterem tisztasgrl, sznetben a szellztetsrl, az sszes tbla hasznlhat llapotra trlsrl s felhasznlhat krtrl;

        5. sznetben igyekszik biztostani a tanteremben tartzkodk fegyelmezett viselkedst;

        6. gyel r, hogy a tanulk ne felejtsenek semmit a padban, teremben, feltegyk a padra a szket, s az osztly vagy csoport a villanyt lekapcsolva, tisztn hagyja maga utn a termet;

        7. jelzi az osztlyfnknek vagy helyettesnek az osztlyteremben tapasztalt ronglst s rongldst;

        8. tz- s bombariad esetn az iskola pletnek elhagysa utn ellenrzi s jelenti az rt tart tanrnak a tanulcsoport vagy osztly tnyleges ltszmt.

4.5.3. A 9-12. vfolyam a fentieken tl – hetenknti s osztlyonknti rendszeres vltsban, az osztlyfnkkel egytt elksztett gyeleti beoszts alapjn – folyosi gyeleti feladatokat is ellt (l. mg 1.2.2.6. s 2.1.19.):

        1. a tanri folyos eltt ll kt gyeletes dik krsre kihvja a tanrokat a tanri szobbl a folyosra, s megakadlyozza, hogy ms dik maga tegye meg ezt;

        2. tovbbi nyolc gyeletes dik a fplet s a srga plet als s fels szintjein kettesvel stlva gyel a hzirend betartsra az gyeletes tanrokkal egyttmkdve, szksg esetn akr az segtsgket krve a folyoskon s a termekben egyarnt.

4.5.4. A felelsi, hetesi, csoporthetesi s gyeletesi feladatok elmulasztsrt az 5.2. pontban megszabott fegyelmi intzkeds ill. bntets jr.

 

 

 

4.6. Kss, hinyzs, tvolmarads, eltvozs

      1. Ksnek szmt az a dik, aki a tanr megrkezse utn jelenik meg. A kss tnyt s idtartamt az rt tart tanr kteles a naplba bejegyezni. Az elks tanul nem zrhat ki a tantsi rrl.

      2. A kss igazolsrl az osztlyfnk dnt. Igazoltnak kell tekintenie minden ksst, amelyrt a tanul az sszersg alapjn nem tehet felelss, igazolatlannak az sszes tbbit. Az igazolt ill. igazolatlan kssek idtartama tpusonknt sszeaddik, s ha elri a negyvent percet, akkor egy igazolt vagy igazolatlan ra hinyzsnak minsl.

      3. A hinyzsokat a rendelkezsre ll dokumentumok alapjn szintn az osztlyfnk igazolja. Igazoltnak kell tekintenie minden olyan, rsban indokolt hinyzst, amely nem tkzik jelen hzirendbe; igazolatlannak minden olyat, amely megsrti a hzirendet vagy rsban indokolatlan marad. A csaldi s hivatalos tvolmaradst az osztlyfnk elre is, utlag is igazolhatja. A kssek, hinyzsok s tvolltek havonknti sszestse szintn az osztlyfnk feladata.

      4. Betegsgbl ered hinyzs utn a dik a megrkezst kvet legkzelebbi osztlyfnki rn kteles a szl/gondvisel ltal is alrt orvosi igazolst bemutatni. Az iskola nem fogadja el az igazolst, azaz a teljes hinyzs igazolatlannak szmt, ha a tanul a fenti hatridt tllpi, vagy ha az igazolst a szl/gondvisel nem rja al.

      5. Nem betegsgbl ered hinyzs esetn a szl/gondvisel tanvenknt hrom napot igazolhat az ellenrz knyvben. A hrom tantsi rt nem meghalad hinyzs fl munkanapnak szmt (l. mg 3.2.6–8.).

      6. A tantsi ra all kapott felments nem szmt hinyzsnak, ha a tanul a szmra a felmentsben kijellt helyen tartzkodik; m ellenkez esetben igazolatlanul mulaszt.

      7. Minden tanul els ill. tizedik igazolatlan rjrl, tovbb az igazolatlan mulaszts kvetkezmnyeirl az iskola rsban tjkoztatja a szlt/gondviselt. Ha a tankteles tanul tllpi a tz igazolatlan rt, akkor a lakhelye szerinti illetkes jegyz is tjkoztatst kap (a fegyelmi intzkedsekrl ill. bntetsekrl l. mg 5.2.7.3.).

      8. Csaldi tvolmaradsi engedlyt az ellenrz knyvbe bert szli krs alapjn legfeljebb hrom napra az osztlyfnk, ennl hosszabb idre – az osztlyfnk elzetes hozzjrulsa esetn – kizrlag az igazgat engedlyezhet. Ez utbbi idtartam igazolt hinyzsnak tekintend (l. mg 3.2.9.), s nem szmt bele a 4.6.5. pontban emltett hrom napba.

      9. Hivatalos tvolmaradsnak minsl, ezrt ugyancsak igazolt hinyzsnak tekintend:

4.6.9.1. az iskola ltal vagy azon keresztl szervezett klfldi tanulmnyi t, melyet a szaktanr elzetes krsre s az osztlyfnk elzetes hozzjrulsa esetn az igazgat engedlyez;

4.6.9.2. a szaktrgyi versenyek miatti tvolmarads, melyet a szaktanr elzetes krsre hrom munkanapig az osztlyfnk, azon tl az osztlyfnk elzetes hozzjrulsval az igazgat engedlyezhet az albbiak alapjn (a hrom tantsi rt nem meghalad hinyzs ekkor is fl munkanapnak szmt):

4.6.9.2.1. az OKTV msodik ill. harmadik forduljba jutott tanul felkszlsre legfeljebb t-t munkanap fordulnknt s tantrgyanknt;

4.6.9.2.2. egyb, kzlnyben meghirdetett fvrosi ill. orszgos verseny dntjbe jutott tanul felkszlsre legfeljebb kt munkanap;

4.6.9.2.3. ms verseny esetn a rszvtelhez szksges id.

4.6.9.3. a tvolmarads azokrl a nem ktelez (az osztlyok rarendjben s napljban karikval jellt) tantsi rkrl, amelyekrl a szl elzetesen, rsban gy nyilatkozott, hogy azokon nem tmogatja gyermeke rszvtelt. Ez a tvolmarads nem szmthat bele a tanul sszes hinyzsba, azonban kteles ezeket az rkat a knyvtrban tlteni, ellenkez esetben fegyelmi vtsget kvet el.

4.6.10. Ha a diknak tantsi id alatt kell elhagynia az iskola terlett, akkor kteles erre rsos engedlyt krni – a sorrendet szigoran betartva – osztlyfnktl vagy helyettestl, mindkettjk akadlyoztatsa esetn brmelyik igazgathelyettestl, vgs esetben az igazgattl. Az iskola terlett tantsi idben rsos engedly nlkl – a tz- vagy bombariadt kivve – elhagyni tilos (l. mg 1.1.19. s 2.2.6.).

4.6.11. A tanulnak minden, hinyzsbl ered lemaradst be kell ptolnia (l. mg 1.1.8. s 2.1.9.).

4.7. Iskolai tkezs, bf, menza

4.7.1. Iskolnkban bf s menza is mkdik. A bf tants eltt s utn, tovbb sznetekben s lyukasrkon is ignybe vehet, de csak gy, hogy a tanul emiatt ne kssen el tantsi rjrl (l. mg 4.6.1.). Az otthonrl hozott s a bfben vett tel – hacsak a tanr msknt nem rendelkezik – kizrlag sznetekben (kicsengetstl becsengetsig) fogyaszthat el (l. mg 2.2.3.).

      1. A menzai tkezs havi elfizetses rendszerben mkdik. A menzn kizrlag a napijegy felmutatsval lehet tkezni, elveszett jegy nem ptolhat. A havonknti djat az egyes osztlyok menzafelelsei gyjtik ssze s fizetik be az aktulis idpontig a gazdasgi irodn (28. szoba). Az idpontrl s az aktulis djrl az iroda havonknti rsos hirdetmnyei tjn, az tkezssel kapcsolatos tovbbi tudnivalkrl pedig szemlyesen vagy telefonon ad felvilgostst.

      2. Kedvezmnyes tkezs a trvnyben elrtak szerint lehetsges (l. mg 1.1.21.).

5. A tanulk jutalmazsa s a velk szembeni fegyelmez intzkedsek s bntetsek

5.1. Jutalmazs

5.1.1. Minden tanulnk eltt nyitva ll a lehetsg, hogy kimagasl s sznvonalas kzssgi illetve tanulmnyi munkjrt egyni illetve kzssgi elismersben rszesljn. gy iskolnk jutalmazza azt a tanult, aki:

    • tanulmnyi munkjt kiemelkeden vgzi,

    • kitartan szorgalmas,

    • pldamutat kzssgi magatartst tanst,

    • eredmnyes kulturlis tevkenysget folytat,

    • kimagasl sportteljestmnyt r el,

    • jl szervezi s irnytja a kzssgi letet,

    • kivl eredmnnyel zrul vagy tarts egyttes munkt vgez,

    • egyb mdon hozzjrul az iskola j hrnevhez.

Az elismers rinthet egynt vagy kzssget, trtnhet szban vagy rsban, s kiegszlhet knyv- vagy egyb trgyjutalommal is. Az rsbeli elismerseket az osztlyfnk “Az vfolyam dikja” s “Az v osztlya" cm, valamint a Balassi Blint Emlkrem kivtelvel minden esetben kteles az osztlynaplba is berni.

 

5.1.2. A tanulk egyni jutalmazsnak fokozatai:

    • szbeli dicsret

– rsban: – szaktanri dicsret;

– osztlyfnki dicsret;

– igazgati dicsret;

– neveltestleti dicsret;

– "Az vfolyam dikja"– cm;

– Balassi Blint Emlkrem.

5.1.3. A tanulkzssgek jutalmazsa:

– rsban: – osztlyfnki dicsret;

– igazgati dicsret;

– neveltestleti dicsret;

– "Az v osztlya"– cm.

5.2. Fegyelmez intzkedsek, bntetsek

      1. Azt a tanult, aki a hzirendet megszegi, fegyelmez intzkedssel sjtjuk. Alapelvnk, hogy az intzkeds legyen arnyban az elkvetett vtsggel, de rvnyesljn benne a fokozatossg, s ne a megtorlst, hanem a nevel szndkot hangslyozza. Ezrt mrtkrl az intzked pedaggus illetve testlet a vtsg slyossga, gyakorisga, idtartama, a tanul esetleges korbbi bntetsei s egyb nevelsi szempontok szksg szerinti figyelembe vve dnt. A fegyelmi intzkedseket az osztlyfnk minden esetben kteles az osztlynaplba is berni.

      2. Klnsen indokolt esetben fegyelmi fokozat(ok) is tugorhat(k), illetve azonos vtsget elkvet tanulk is sjthatk eltr fokozattal.

      3. A szaktanri figyelmeztetst s intst kivve minden fegyelmez fokozatbl csak egy adhat, a kvetkez vtsg legalbb eggyel slyosabb intzkedst von maga utn.

      4. A fegyelmez intzkedsek fokozatai:

    • szaktanri figyelmeztets;

    • – " – ints;

    • osztlyfnki figyelmeztets;

    • – " – ints;

    • – " – megrovs;

    • az osztlyban tant tanrok kzssgnek figyelmeztetse (az osztlyfnk rja be egy rendkvli rtekezlet lezrsaknt, amelyen az iskola igazgatja, kt helyettese, az osztlyfnk, az osztlyban tant sszes tanr s maga a dik, tovbb szlje/gondviselje is rszt vesz);

    • igazgati figyelmeztets;

    • – " – ints.

      1. Ha a tanul a fenti bntetseket kimerti ill. ha folyamatosan vagy mr els alkalommal is rendkvl slyosan megsrti a hzirend elrsait, akkor fegyelmi eljrs indthat vele szemben, s ennek alapjn rsbeli hatrozattal fegyelmi bntets rhat ki r. Az eljrs sorn ugyancsak a 5.2.1. pontban felsorolt elveket kell rvnyesteni. A fegyelmi eljrst ignyl bntetst az osztlyfnk minden esetben kteles az osztlynaplba is berni.

      2. A fegyelmi bntets fokozatai (a hrom utols csak nem tankteles dikkal szemben):

    • megrovs;

    • szigor megrovs;

    • meghatrozott kedvezmnyek, juttatsok cskkentse vagy megvonsa;

    • thelyezs msik tanulcsoportba vagy osztlyba;

    • eltilts a nappali tagozaton a tanv folytatstl;

    • – " – az iskolban a tanv folytatstl;

    • thelyezs msik iskolba;

    • kizrs az iskolbl.

      1. Egyes vtsgekrt ktelezen jr fegyelmez intzkedsek, bntetsek:

5.2.7.1. A 2.2.1. s 2.2.6. pontokban meghatrozott tilalmak megszegse els alkalommal osztlyfnki intt, msodszorra igazgati intt, harmadjra fegyelmi eljrst von maga utn.

5.2.7.2. Osztlyfnki ints jr (azonos jelleg, teht vagy csak magatartsi, vagy csak szorgalmi hzirendsrtsekrt):

– hrom szaktanri figyelmeztets esetn vagy

– egy szaktanri figyelmeztets s egy szaktanri ints esetn vagy

– kt szaktanri ints esetn.

        1. Az igazolatlan rk fegyelmi kvetkezmnyei (az igazolatlan kssek idtartama sszeaddik, s ha elri a negyvent percet, akkor egy igazolatlan ra hinyzsnak minsl, l. mg 4.6.2. ill. 4.6.7. is):

          – 1–4 igazolatlan rrt a magatartsjegy fokozatos lerontsa;

          5–9 igazolatlan rrt az osztlyfnk fegyelmez intzkedsei;

          – a 10. igazolatlan rrt az osztlyban tant tanrok kzssgnek figyelmeztetse;

          – a 15. igazolatlan rrt igazgati figyelmeztets;

          – a 20. igazolatlan rrt igazgati ints.

        2. Iskolnkban megsznik annak a nem tankteles tanulnak a tanuli jogviszonya, aki harminc rnl tbbet igazolatlanul mulasztott.

        3. Tankteles tanulval szemben a fenti vtsg esetn a 5.2.5. pont alap
 
Vekker
 
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
dvzlnk


 

 

 


dvzlnk!!!

Ezen a honlapon sok informcit szerezhetsz a 7.B osztlyrl, s a Balassi Blint Nyolcvfolyamos Gimnziumrl. Mind e mellet letlthetsz kpeket az osztlyrl, doksikat nzegethetsz, tovbbi honlapokra ltogathatsz s egyb dolgokkal foglalatoskodhatsz!

dv a Honlap szerkeszti

Csoki/Hello

 
Men
 

 
Ajnlott honlapok
 
Ha mozizni akarsz...=)





 
Szerinted milyen az oldal?
Szerinted milyen a honlap????

Nagyon Cool
Oltri j
J
Nem rossz
Ht???
Elg Bna
Nagyon Rossz
Nagyon Nem tetszik
Na ide se jvk tbbet
LOSER A SZERKESZT
Szavazs llsa
Lezrt szavazsok
 
Google
Google
 
ra
 

Megjelent a Nintendo Switch 2 és a Mario Kart World! Ennek örömére megújítottam a Hungarian Super Mario Fan Club oldalt.    *****    Homlokzati hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168    *****    A PlayStation 3 átmeneti fiaskója után a PlayStation 4 ismét sikersztori volt. Ha kíváncsi vagy a történetére, katt ide!    *****    A Bakuten!! az egyik leginkább alulértékelt sportanime. Egyedi, mégis csodálatos alkotásról van szó. Itt olvashatsz róla    *****    A PlayStation 3-ra jelentõsen felborultak az erõviszonyok a konzolpiacon. Ha érdekel a PS3 története, akkor kattints ide    *****    Új mese a Mesetárban! Téged is vár, gyere bátran! Mese, mese, meskete - ha nem hiszed, nézz bele!    *****    Az Anya, ha mûvész - Beszélgetés Hernádi Judittal és lányával, Tarján Zsófival - 2025.05.08-án 18:00 -Corinthia Budapest    *****    &#10024; Egy receptes gyûjtemény, ahol a lélek is helyet kapott &#8211; ismerd meg a &#8222;Megóvlak&#8221; címû írást!    *****    Hímes tojás, nyuszipár, téged vár a Mesetár! Kukkants be hozzánk!    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168    *****    Nagyon ütõs volt a Nintendo Switch 2 Direct! Elemzést a látottakról pedig itt olvashatsz!    *****    Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG